Töltés... A betöltés függ a kapcsolat sebességétől!

Az apaság tanulható – egy férfi vallomásai

apasag peluswebshop blog

Kedves Férfitárs, aki az apaság örömei elé nézve, vagy éppen már gyakorlott apukaként olvasod és legfőképpen érted is eme sorokat.

Ahogy én is, úgy sokáig te is azt gondolhattad, hogy mindent, de igazán mindent tudsz az életről. Életről, nőkről és a gyermeknevelésről is megvan már a magad véleménye, ám ennek hangot ritkábban adsz, gondolván milyen “férfiatlan” is ez az egész. Szülőnek lenni új dimenzió és egy teljesen más állapot, amelyben az addig hitt dolgaid totál átértékelődnek, életed “súlypontja” pedig egy másik pozícióra helyezkedik. Mielőtt még azt hinnéd, hogy csak az újdonsült anyukák szülés utáni “agybaja” és hisztije az, hogy naponta felteszik maguknak és párjuknak azt a kérdést, hogy vajon jó anya vagyok-e, jó ha tudod, senki nem születik anyának vagy apának, de tanulható a dolog.

Bár a nőkbe genetikailag van kódolva az anyaság, úgy gondolom, hogy a szülővé válás egy folyamat, egy állandóan változó fejlődés. Nem attól lesz valaki szülő, hogy megszületik a gyereke, és nem ettől fog komoly változásokat érezni magában, hanem attól, amit ettől az új köteléktől majd kapni fog.

Miután megszületett a gyermekem, sorra kérdezték tőlem is, hogy “Na milyen apának lenni?” Nem igazán tudom, hogy erre a kérdésre mit lehetne válaszolni, elég sokrétű dolog ez. Azt kellene mondani, hogy szuper? Vagy, hogy szokatlan? Vagy, hogy valójában fogalmam sincs róla?

Ehelyett ilyen s ehhez hasonló dolgok jutnak az eszembe:
Mikor még nem voltam apa…,
…akkor azt hittem vagány dolog úgy vezetni, hogy én vagyok az út császára, álljon csak mindenki félre az utamból. Attól is menőbbnek éreztem magam, ha egy pohár sör után autóba ültem és hazavezetem. Most már tudom, hogy az a tényleg klasz dolog, ha úgy vezetek, hogy a gyermekem nem ébred fel a hátsóülésen és ha épségben hazaérek a családomhoz.

…akkor azt hittem, nincs is jobb kikapcsolódás annál mint, hogy egy hosszú és fárasztó munkanap után megigyak egy üveg sört a tévé előtt. Ma már tudom, hogy semmi sem tölt fel annál jobban, mint a kisbabánk mosolya.

…akkor azt hittem, csak a hülyék beszélnek egész nap a gyerekükről. Ma már másról sem tudok beszélni, mint erről a kis csöppségről.

…akkor azt hittem, fáradt vagyok 12 óra munka után, ha csak 6 órát tudok pihenni. Ma már örülök, ha megszakítás nélkül tudok 3 órát aludni és azzal is tisztában vagyok, hogy nemcsak az anyák dolga és felelőssége éjjel felkelni a babához.

…akkor azt hittem, be tudom osztani az időm. Ma már tudom, az semmi nem volt ahhoz képest, ahogy egy anyának kell menedzselni a napjait a sok-sok teendő között.

…akkor azt hittem, a legegyszerűbb dolog otthon ülni a gyerekkel. Ma már azt gondolom, nincsen ennél nehezebb és tiszteletreméltóbb feladat.

…akkor azt hittem, hogy az a hülye akinek sír a gyereke a boltban. Ma már tudom, az a hülye, aki ezért ítélkezik a másik felett.

…akkor azt hittem, egy gyerek fél éves koráig csak eszik/alszik/kakil. Ma már tudom, hogy egy fantasztikus, örökké kapcsolatot kereső kis emberke, aki sokkal-sokkal többet tud ezeknél.

…akkor azt hittem, a gyerekkel lenni főleg az anya feladata. Ma már tudom, ez csak közösen és együtt érdemes csinálni.

…akkor azt hittem, a szülés csak egy dolog a sok közül, szép vagy csúnya, mindenkivel megtörténhet. Azóta tudom, a szülés a legnagyszerűbb, legszebb és legfélelmetesebb dolog a világon. Nem látott semmit még, aki nem látott szülést. Magam is azt hittem, hogy soha nem akarom ezt látni, aztán mégis bemenetem a szülőszobába és nem bántam meg.

…akkor azt hittem, ismerem a párom. Aztán anya lett és olyan csodálatosan összetett, hogy újra sikerült beleszerettem.

…akkor azt hittem, ismerem a fájdalmat. Aztán láttam egy szülést.

…akkor azt hittem, ismerem a félelmet. Aztán beteg lett a gyermekem.

…akkor azt hittem, ismerem a hiányérzetet. Aztán üres lett a lakás, amikor elmentek sétálni.

…akkor azt hittem, hogy tulajdonképpen én nem is biztos, hogy akarok gyereket. Aztán találkoztam életem szerelemével, akit meg akartam ajándékozni egy kisbabával.

…akkor azt hittem, hogy egy gyerek érkezése nagyon megviseli majd a párkapcsolatunkat. Ma már tudom, hogy kisbabánk születésével teljesedett ki az életünk.

Szólj hozzá!

szemészeti problémák kisgyermekkorban
Szemünk fénye és az ő szemének egészsége – szemészeti problémák kisgyermekkorban

Ebből a posztból kiderül, hogy miképp fejlődik a csecsemő látása, melyek a...

Close