Töltés... A betöltés függ a kapcsolat sebességétől!

Szeparációs szorongás: Nem ördögfióka, csupán szorong!

gyermek szorongás kezelése
Várható olvasási idő: 3 perc 40 másodperc.

Gyermekünk elengedésének első stációja akkor történik, mikor a pici bölcsődébe, óvodába megy. Az otthonról való elszakadás és a beilleszkedés egy új, más ingerekkel teli környezetbe nemcsak a gyermeket, de sok esetben a szülőket is megviseli, hiszen nem minden kicsi tűri jól a beszoktatási időszakot. Sokan közülük nemcsak sírással és hisztivel tiltakoznak az új környezet ellen, hanem szorongani kezdenek, amelynek jeleit jó ha időben felismerjük és orvosoljuk.

Szeparációs szorongás: Aggodó szülők

Egy új közösség minden gyermekre más és más hatással van. Aggodó szülők kígyózó sora áll sorban délutánonként a bölcsőde ajtajában, hogy megtudják, vajon jól viselkedett-e aznap csemetéjük. Ha gyakoriak a panaszok (hangoskodás, rosszalkodás, nem alvás stb.), de otthon ezeknek jelét sem látjuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ennek lelki okai vannak. Ugyanez fordítva is igaz lehet, ha az oviban jó a gyerek, de otthon előbújik belőle a kisördög akkor sem feltétlenül kell azonnal arra gondolnunk, hogy rémes szülők vagyunk, akik rosszul nevelik a gyereket, hanem csupán annyi lehet a háttérben, hogy az egész napos felügyelet és szabályok után otthon, ismerős környezetben tombolja ki magát a család legkisebb tagja.

Ahhoz, hogy a gyerek feltalálja magát új környezetben, más gyerekek között, át kell esnie néhány dolgon, amitől nem tudjuk, sőt, nem is szabad megóvnunk. Ahány gyermek, annyiféle viselkedés és problémamegoldás. Vannak a csendes, visszahúzódóak, akik csak nagyon ritkán hallatják a hanguka. Vannak a kontrollmániások, akik parancsolgatnak, irányítgatják társaikat (gyakoribb a lányoknál). Rosszabb esetekben lehet gyermekünk agresszív, verekedős, de hisztis, akaratos is. Ha valami nem az ő elképzelése szerint történik, akár földhöz is veri magát. De ne feledkezzünk meg a folyton síros, mindig az óvónéni szoknyája mellett ülő anyámasszony katonája-típusúról sem. Jó ha tudjuk, hogy a legtöbb esetben ezek a jelenségek csupán átmenetiek, egy idő után úgyis feltalálják magukat az új környezetben, beilleszkednek és meg tudják védeni magukat a többiekkel szemben.

Szorongás kezelése

Bizalmi kérdés lehet az óvodai evés, ivás, alvás és szobatisztaság. Evészavarok azoknál a gyermekeknél jelentkeznek leggyakrabban, akiknél az otthoni etetés is egy tortúra. Ha túlságosan válogatós, ha rossz étvágyú, ha nem tud még rendesen kanállal enni akkor ezek a dolgok az óvodai beszoktatásnál még jobban megnehezítik majd a dolgunkat. Egy tíz-tizenkét fős csoport esetében elképzelhetetlen, hogy minden gyermek mellett üljön egy óvónő, aki „beimádkozza” a gyerek szájába az ételt. Meg kell tanulniuk, hogy ilyen helyzetekben mindenki nagyjából ugyanazt eszi és egyszerre, nem pedig akkor mikor éppen kedve szottyan rá. Ha nem akar reggelizni vagy már evett otthon, akkor majd uzsonnázik, ha azt sem akar, a délelőtti foglalkozás és játék után úgyis megéhezik és enni fog. Ha az ebéd sem jön össze, szinte biztosak lehetünk abban, hogy egy kiadós délutáni alvás után a legrosszabb étvágyú gyerek is farkas éhesen ébred.

Abban, hogy gyermekünknek milyenek az evési/ivási szokásai nagyon fontos szerepünk van már az első pillanatoktól. Azért, hogy ne legyen a gyerek válogatós, kóstoltassunk meg vele minél több dolgot, hogy ne a bölcsiben találkozzon először új ízekkel. Irányítani lehet, de erélyesen rászólni, hogy egyen szebben, tartsa normálisan a kanalat nem túl jó ötlet, mert lehet, hogy ezzel elvesszük a kedvét az egész evéstől. Az új közösségbe (nem)vetett bizalom egyik árulkodó jele is lehet, ha nem eszik vagy iszik a gyerek. Ilyen esetben nemcsak az a feladatunk, hogy meggyőzzük arról, egyen rendesen az oviban, hanem az otthoni etetési szokásainkat is rendbe kell tennünk.

Az óvodai beszoktatási időszakban nemcsak az okozhat problémát, hogy a gyerek nem akar az óvodában aludni, hanem az otthoni alvási szokásai is megváltozhatnak. Ha jól alvó gyermekünk éjszakánként felriad az nemcsak a „mumus” miatt lehet, hanem azért is, mert az oviban olyan ingermennyiség éri, amit még nem tud feldolgozni vagy annyira túlpörög a nap folyamán, hogy már a fáradságtól sem tud aludni. Ha nehezebb a lefektetés annak a hátterében valószínüleg az lehet, hogy gyermekünk úgy érzi, kevés időt töltött aznap velünk és szeretne még a közelünkben lenni. Mindkét esetben fontos, hogy időben ágyba kerüljön és lefekvés előtt egy órával teremtsünk neki csendes, nyugodt légkört, semmiképp ne a tévé elé ültessük, inkább olvassunk közösen mesét, lapozzunk képeskönyvet.

Ha az egyébként már szobatiszta gyerek nem hajlandó az új környezetben sem pisilni, sem kakilni, ez azt jelentheti nem bízik eléggé az őt körülvevőkben, a játék hevében elfelejti, hogy neki vécére kell menni, esetleg zavarja, hogy a töbi gyerek is a közelében van. Ezek a dolgok – ahogy a többiek is – az óvodai beszoktatási időszakban jelentkezhetnek, de idővel megoldódnak. Jó ha ebben a korszakban még nagyobb figyelmet szentelünk gyermekünknek, rendszeresen beszélgetünk az óvónénikkel, hogy lássuk, milyen ütemben illeszkedik be a kicsi. Minden gyermek más és mindenkinél másképp jelentkeznek a szeparációs szorongás tünetei.

Meddig tart a szeparációs szorongás?

Egy biztos, ahogy a gyermeknevelésre, erre sincs egy jól bevált recept, ami mindenkinél működik. Ha jól ismerjük csemeténket, ha elég időt töltünk vele, tudni fogjuk, hogy mit kell csinálnunk, hogy megszűnjön szeparációs szorongása.

Szólj hozzá!

ejszakai siras peluswebshop blog
Baj van: rászokott, hogyan szoktassam le?

Mindannyian (persze biztosan vannak csodálatos kivételek, bár én egyet sem ismerek) megyünk...

Close